Iskola története
A LETENYEI ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA TÖRTÉNETE
Letenyén 1978-ban indult fiók zeneiskolai oktatás. A nagykanizsai Állami Zeneiskola két főt helyezett ki, mely létszám 1980-ig öt főre emelkedett. A növendékek száma elérte a százat. A tanítás több helyszínen is folyt, a szakmai és munkáltatói irányítás áttételes volt. A település addig kialakult adottságai (járási székhely és gimnázium megszűnése) nehezítették a szakmai és megélhetési jövőkép, a biztonságérzet kialakulását. A bonyolult körülmények között is fejlődött a zeneiskola és 1980-tól 1982-ig kinőtte a fiókműködés kereteit.
Kezdeményezni kellett egy önálló intézmény létrehozásának megszervezését.
1983 nyarán kezdődött meg a volt "Béci óvoda" átalakítása az önálló zeneiskola intézményének, nagyszabású társadalmi munka szervezésével. A munkálatok egész nyáron feszített tempóban folytak az üzemek, szülők, lakosság segítségével, megyei és helyi fenntartói támogatással. 1983. október 8-án, a már átalakított épületben, meg lehetett tartani az avató ünnepélyt. A társadalmi munkák 1988-ig, a próbaterem végleges átadásáig folytak.
Tehát az önálló intézmény létrejötte egy térség számára biztosított megoldást. Az évek során ennek megfelelően több telephelye is volt az iskolának (más településeken is), így a kisebb gyerekeknek nem kellett busszal beutazni és a tanítás megszervezése is sokkal hatékonyabb és egyszerűbb volt.
A tárgyi feltételek alakulása mellett a szakmai munka kezdeti lépései: 1980-ban még főként hegedű- és zongoraoktatás folyt. 1981-ben megszólaltak az első fúvós hangszerek, rá egy évre pedig már fúvós együttes alakult.
1983-ban a Letenyei Állami Zeneiskola alapításának évében, a körzeti funkcióval működő intézményben előképző, szolfézs, hegedű, zongora, fafúvós, rézfúvós és ütő tanszakon folyt a tanítás. Volt kamarazene, korrepetíció, valamint a fúvós együttes, zenekarrá fejlődött.
1986-ban elkészült intézményünk próbaterme, mely több funkciót is ellát, hiszen itt rendezzük kisebb létszámú tanszaki bemutatóinkat és természetesen a tánctagozat és a fúvószenekar próbaterme is egyben.
A várossá avatás éve, jelentős esemény az intézmény életében és a szakmai továbblépés is hangsúlyos szerepet kapott. Ennek egyik jelentős momentuma volt, hogy Letenye városa felkérte Balázs Árpád Érdemes Művész, Erkel- díjas zeneszerzőt egy történelmi tabló megalkotására. Zeneműve a "Muramenti Tabló" címet kapta. Az alkotó természetesen Letenye Városnak ajánlotta- ősbemutatója 1990-ben volt - a zeneiskola által kezdeményezett I. Fúvósfesztivál keretében. 1991-től ezek a fesztiválok a Magyar Fúvószenei Szövetség ajánlására, páratlan évekre és nemzetközire bővítve váltak hagyományossá.
2003-ban a 20. Jubileum évében a VIII. Letenyei Fúvósfesztivál került megrendezésre. Balázs Árpád zeneszerző- napjainkban már Letenye Város Díszpolgára és az Európai Unió kitüntetettje – megtisztelő jelenlétében, aki erre az alkalomra megkomponálta a Város Zenei címerét, melynek Letenye Város Ünnepi Jeladása nevet adta.
A teljesség igénye nélkül említett mozzanatok érzékeltetik, hogy Letenyén adva volt a „talaj” a művészeti élet kibontakozásához. A múlt hagyományait követve iskolánk ma is szerves része, alkotó eleme Letenye város kulturális- zenei életének. Letenye Város Önkormányzata és közintézményeinek rendezvényein (ünnepélyek, kulturális bemutatók, kiállítás megnyitók, jótékonysági hangversenyek) szívesen közreműködnek iskolánk szólistái, hangszeres kamaracsoportjai, zenekara, tánccsoportjai.
Összegzésként elmondható, hogy a nagy társadalmi összefogásnak köszönhetően a semmiből sikerült Letenyén zeneiskolát létrehozni, ami az itt élők egyértelmű akaratát és támogatását jelezte. 1983-ban sikerült megoldani és biztosítani hosszú évekre a megfelelő körülményeket a művészetoktatás számára ebben a térségben.
2000-től a zeneművészeti ág mellett elindult a táncművészeti ág; az intézmény neve Letenye Város Művészeti Iskolája és Fúvószenekara lett. 2003-tól a képzőművészeti ág (a felmerülő igényeket kielégítve) is megkezdte működését intézményünkben, mely 2011-ig működött.
Az elmúlt években elvégzett munkánk alapján sikerült megvalósítanunk kitűzött céljainkat, ezzel hozzájárulva a magasabb szintű és hatékonyabb művészetoktatás megvalósításához.
2012-től három fiatal kolléga kapcsolódott be iskolánk munkájába, biztosítva ezzel a hosszú távú szakos ellátottságot. Az új kollégák jól beilleszkedtek és magas szintű munkájuknak köszönhetően a tanszakokon állandósult a létszám.
2013. január 1-től a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Letenyei Tankerülete és Letenye Város Önkormányzat közös fenntartásban működtette intézményünket.
2014 év végén elkezdődtek iskolánk állagmegóvási és felújítási munkálatai.
2017. január 1-től iskolánk fenntartója a Nagykanizsai Tankerületi Központ lett.
Az elmúlt évek sikeres pedagógiai munkájának köszönhetően növendékeink a megyei, regionális és országos zenei- és táncversenyek, rendezvények rendszeres résztvevői.
Az iskola pedagógusai fontosnak tartják a versenyeken, bemutatókon való részvételt és a tehetséges tanulók felkészítését művészeti pályára.
Az elmúlt öt év kimagasló sikerei: iskolánk tanulói 21 minősítést (5 arany, 12 ezüst, 4 bronz) és 8 helyezést (4 I. hely, 2 II. hely, 2 III. hely) értek el az elmúlt öt évben.
Fontosnak tartjuk a kiemelkedő teljesítményt nyújtó növendékeink szakmai fejlődésének egyéni koordinálását, irányítását. A művészeti pályára készülő növendékeink felkészítése speciális oktató-nevelő munkát igénylő feladat, amelyben intézményünk pedagógusai az elmúlt években sikeresen teljesítettek, hiszen 3 növendékünk művészeti gimnáziumban folytatta tanulmányait.
A XXI. századhoz szükséges kreatív képességeket kifejleszteni nehéz feladat. A társadalom minden erejét be kell vonni, amikor a század új generációi számára megpróbáljuk biztosítani a tudás és a készségek megszerzését, és ami talán még fontosabb, azokat az értékeket és attitűdöket, etikai alapelveket és erkölcsi irányokat, amelyek ahhoz kellenek, hogy a világ felelős polgárai és a jövő garanciái legyenek. Alapvető fontosságú az egyetemes, magas színvonalú oktatás.
Ez az oktatás azonban csak akkor lehet jó, ha a művészetoktatáson keresztül elősegíti a bepillantást és a perspektívákat, a kreativitást és a kezdeményezőkészséget, valamint a kritikus gondolkodást és a szakmai képességeket, amelyek annyira fontosak az élethez az új században.
Ha mi, állampolgárok nem támogatjuk művészeinket, akkor feláldozzuk képzeletünket a durva valóság oltárán, s végül már nem hiszünk semmiben, és értéktelen álmokat álmodunk.
Yann Martel